Tájékoztató
az Ábrázoló geometria tantárgyhoz

a Gépészmérnöki és Informatikai Kar BSc képzésében résztvevő műszaki menedzser hallgatók számára

Ütemterv
Rajzfeladatok

Előadó: Óváriné dr. Balajti Zsuzsanna egyetemi docens


I. A tárgy leírásának módja:

            Az Ábrázoló Geometria tantárgy oktatása az őszi tanulmányi félévben 2 óra előadás és 2 óra gyakorlat elektronikus leckekönyvi bejegyzéssel történik. A félévet a műszaki menedzser hallgatók számára aláírás és gyakorlati jegy zárja.

 II. A félév elismerésének, az aláírás megszerzésének feltételei:

-         Az előadásokon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, hat előadásnál (12 óra) több mulasztás esete az aláírás végleges megtagadásával jár.

-         A gyakorlati órákon kellő szorgalommal való rendszeres részvétel, öt gyakorlatnál (10 óra) több mulasztás esete a félévvégi aláírás végleges megtagadását vonja maga után.

-         4 db A4-es méretű rajzfeladat beadása darabonként legalább elégséges szinten, előírt határidőre.

-         2 db zárthelyi dolgozat megírása egyenként legalább elégséges osztályzatra, vagy ezek teljesítése javító zárthelyin.

 

      A félévi munka elismeréséhez, az aláírás megszerzéséhez a teljesítményt a gyakorlat-vezető értékeli.     

II.1. A feladatok ki- és beadásának időpontja, értékelésének módja:

A rajzfeladatokat, továbbá azok elkészítési ütemezését és beadási határidőit az ütemterv tartalmazza. A tananyag kellő elsajátítása érdekében - tekintettel az egyes anyagrészek szoros egymásra épülésére - kiemelendő a folyamatos tanulás és a rajzfeladatok sajátkezű, határidőre történő elkészítésének, feldolgozásának fontossága.

 

Rajzbeadáskor a feladat tartalmi összefüggéseit indokolni kell!

 

Az elégséges szint azt jelenti, hogy a feladat megoldásában alapvető tartalmi hibák nincsenek és esztétikailag is elfogadható. Rajzfeladat beadásakor a javításra első alkalommal visszaadott rajzok korrigálását egy héten belül kell elvégezni.

Az aláírás megszerzésének egyik feltétele az, hogy az előírt 4db rajzot be kell adni, akár halasztással is.

II.2. A félév során teljesítendő zárthelyik időtartama, időpontja és értékelésének módja:

           A félév során két zárthelyi dolgozatot kell írni 50-50 percben. A zárthelyi dolgozatok időpontjait az ütemterv tartalmazza.

Az évközi zárthelyi (és a javító zárthelyi) abban az esetben írható meg, ha az aktuális rajzfeladatok beadása a zárthelyit megelőző előírt határidőre megtörtént.

 

A zárthelyi dolgozatok elégséges osztályzatához az elérhető teljesítmény 40%-a szükséges, a többi osztályzat megoszlása közelítőleg lineáris.

 

A számonkérések (zárthelyi dolgozat, az aláírás pótlása, vizsgadolgozat) során meg nem engedett eszközök, segítség használata az értékeléskor automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után.

 

II.3. Zárthelyi dolgozatok, feladatok pótlásának feltételei:

Azok a hallgatók, akik az 1. és 2. zárthelyi dolgozatot egyenként legalább elégségesre nem teljesítették, egyszeri alkalommal javító zárthelyit írhatnak abban az esetben, ha a zárthelyit megelőző munkanap 12:00-ig az aktuális rajzfeladataikat beadták. Az aláírás megszerzéséhez a javító zárthelyik eredményeinek külön-külön legalább elégségesnek kell lennie.

 

Azok a hallgatók, akik nem szerezték meg az aláírást, a hiányzó rajzokat pótolniuk kell, és/vagy zárthelyi dolgozatot kell írniuk legalább elégséges eredménnyel a tanszék által kiírt időpontban.

 

A rajzfeladatok beadásának meg kell előznie az ismételt aláíráspótló zárthelyi megírását

( az aláíráspótlásra kijelölt napot megelőző nap 12:00-ig).

Számonkérések (zárthelyi dolgozat, vizsgadolgozat, aláírás pótlás) során meg nem engedett eszközök, segítség használata az értékeléskor automatikusan elégtelen osztályzatot von maga után.

III.  A gyakorlati munka értékelése:

 

A teljesítményt értékelő osztályzatot a gyakorlatvezető állapítja meg átlagszámítással a következő komponensekből:

- az eredményes zárthelyi dolgozatok osztályzataiból,

            - a rajzok osztályzatainak átlagából,

            - az órákon nyújtott teljesítmény alapján a gyakorlatvezető által adható osztályzatból.

IV. Kötelező irodalom:

V. Ajánlott irodalom:

ÜTEMTERV
 

Munkahét,

Dátum

Előadás

Gyakorlat  és önálló felkészülés

Feladat

1.

IX. 11.- 15.

A Monge-féle ábrázolás, mérethű mérnöki kommunikáció.

A tér alapelemeinek (pont, egyenes, sík) ábrázolása, és rekonstrukciója.

Alapelemek összekötése, illesztése. Párhuzamos térelemek ábrázolása.

Szabadkézi ábrázolás, axonometrikus vázolás,

Euklideszi geometriai szerkesztési alapismeretek.

I. fejezet

GYAKORLÓ

FELADAT-LAPOK

folyamatos megoldása

2.

IX.18.- 22. (20. szerda sportnap, tanítási szünet)

A sík különleges egyenesei. A transzformáció alkalmazásai.

Metszési feladatok: sík és egyenes döfése, két sík metszése. Önálló feldolgozás az 1. előadáson kapott útmutatás szerint.

 

I. fejezet

Feldolgozás a GYAKORLÓ

FELADATLAP-on

 

 

3.

IX.25.- 29.

 

Képsíkrendszer transzformációja. Egyenes és sík különleges helyzetbe transzformálása.  Poliéderek ábrázolása, felépítépítése.

II. fejezet

I.1. rajz

4.

X. 2.- 6.

A képsíkrendszer transzformáció alkalma-zásai: gúla, hasáb döfése egyenessel, metszése síkkal, térelemek távolsága, szöge.

II., V., VI. fejezet

 

I.1.rajz

5.

X. 9. – 13.

Térelemek merőlegessége. Sík leforgatása.

Alkalmazás: térelemek (egyenes és sík) szöge.

III., IV., VI. fejezet

I.2. rajz

6.

X. 16. – 20.

 

Kör, körtácsa ábrázolása. A kör és ellipszis affin kapcsolata.

VII.,VIII. fejezet

 

I.2. rajz

7.

X.24. – 27. .(23. hétfő nemzeti ünnep, tanítási szünet)

Gömb, forgáshenger, forgáskúp ábrázolása, döfése egyenessel, metszése síkkal.

VII., IX. fejezet

 

I. rajzfeladat

beadása

8.

X.30.–XI.3.

Kúpszeletek. Forgáshenger síkmetszése.

Felkészülés az I. ZH-ra.

Rajzok javítása.

9.

XI. 6.- 10.

Forgáskúp síkmetszése.

VII., IX. fejezet

I. ZH.

II. 1. rajz

10.

XI.13.– 17.

Gömb, forgáshenger, forgáskúp áthatása (szeletelés).

XII. fejezet

 

II. 1. rajz

11.

XI.20.– 24.

 

Forgáshenger, forgáskúp áthatása (sorozás). Metsző tengelyű forgáshengerek áthatása (segédgömbös eljárás).

XII. fejezet

 

II. 2. rajz

 

12.

XI.27.– 29. .(nov. 30.  – dec. 1. tanítási szünet)

Metsző tengelyű forgáshenger, forgáskúp, illetve forgáskúpok áthatása (segédgömbös eljárás).

XII. fejezet

 

II. rajzf.

beadása

13.

XII. 4. – 8.

Mozgással származtatható görbék: evolvens, ciklois, csavarvonal. Csavarfelület.

I.-IX. XII. fejezet

Rajzok javítása

II. ZH.

14.

XII.11.- 15.

Összefoglalás. Felkészülés a vizsgára.

I.-IX. XII. fejezet

Jav. ZH.

 

3D-s konzultáció (vörös-cián 3D-s szemüveg ajánlott): kedd 13-15 A4/223

RAJZFELADATOK 
 

Az egyes feladatok után szereplő táblázatból a variációs szám alapján kitűzött feladatot oldja meg! A variációs szám a felvett kurzusában az Ön NEPTUN rendszerbeli névsor szerinti sorszáma.

I. RAJZFELADAT

 I.1. Gúla, hasáb ábrázolása képsík-transzformációval

Adjon meg egy A pontot és egy rá nem illeszkedő általános helyzetű b egyenest!

 

Ábrázolja a variációjának megfelelő szabályos 3, vagy 4 oldalú hasábot úgy, hogy a hasáb magassága legyen az alapél hosszának másfélszerese.

 

Ábrázolja a hasábot láthatóság szerint, ha:
 

 a)  A az alaplap középpontja, b az alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,

 b)  A az alaplap egyik csúcspontja, b az  alaplapsokszög egyik oldalának egyenese,

 c)  A az alaplap egyik csúcspontja, b az  alaplapsokszög egyik szimmetriatengelye,

 d)  A az alaplap egyik csúcspontja, b a test magasságvonala,

 e)  A az alaplap egyik oldalának felezési pontja, b a test magasságvonala!

 

Variációs szám

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

Feladat

3a

4b

3c

4d

3e

4a

3b

4c

3d

4e

 

Készítse el szabad kézzel a hasáb axonometrikus vázlatát is feltüntetve az A pontot és a b egyenest!

 

I.2. Gúla síkmetszésének szerkesztése és modellezése
 

Ábrázoljon egy K1 képsíkon álló, ABCD négyzet alapú, M csúcspontú egyenes gúlát!

 

Legyen

 

Variációs szám

1

2

m

  55mm   

65mm

Messe el a gúlát az egyik oldalélének felezőmerőleges síkjával, majd ábrázolja az alapsík és a metszősík közé eső csonka gúlát és készítse el a modelljét is 0,5 mm-es tűréssel!

II. RAJZFELADAT

 

II.1. Kúp síkmetszése
 

Messen el egy K1 képsíkon álló, első vetítősugár tengelyű forgáskúpot egy V2 második vetítősíkkal a variációjának megfelelően!

 

Variációs szám

1

2

3

Feladat

  e   

  p

   h

 

•  Szerkessze meg a(z)

- e ellipszis metszet első képének: AB nagy- és CD kistengelyét!

            - p parabola metszet első képének: T tengelypontját, t tengelyét és d vezéregyenesét!

           - h hiperbola metszet első képének: AB valós és CD képzetes tengelyét,

             valamint u és v asszimptótáit!

 •   Szerkessze meg az első képgörbe: 

-         F fókuszpontját, illetve F1 és F2 fókuszpontjait,

-         néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!

 • Rajzolja meg a metszet első képét a hiperoszkuláló kör, illetve hiperoszkuláló körök segítségével!   

 • Ábrázolja láthatóság szerint az alapsík és a metszősík közötti kúptestrészt!

 

II. 2. Forgáskúp - forgáshenger áthatása:

 

Készítse el a variációjának megfelelő áthatási feladatokat!

 

Variációs szám

1

2

3

4

Feladat

K-H/a.

K-H/b.

K-H/c.

K-H/d.

 

• A variációja szerint ábrázoljon egy első vetítősugár tengelyű forgáskúpot és egy második vetítősugár tengelyű forgáshengert úgy, hogy az áthatásuknak legyen:

 

K-H/a:       kúpalkotó- és hengeralkotó-érintője,

K-H/b:       egy önmetszéspontja és kúpalkotó-érintője,

K-H/c:       egy önmetszéspontja és hengeralkotó-érintője,

K-H/d:       csúcspontja!

 

• Szerkessze meg az áthatási görbe:

-         a kontúrpontjait,

-         azon pontjait az érintővel, amelyekben az érintő kúpalkotó és/vagy hengeralkotó,

-         néhány általános helyzetű pontját, s egyikben az érintőt!

 

• Rajzolja meg az áthatási görbe vetületeit, majd ábrázolja láthatóság szerint a kúptestnek a hengeren  kívüli részét!

Megjegyzések:

A rajzfeladatok az ütemterv szerint egyenként egy-egy A4 (210x297) méretű műszaki rajzlapon készítendők el ceruzával.  Egyéni döntés alapján lehetőség van pauszon, tussal történő kihúzásra.

Alkalmazni kell a vonalak és a betűk (ISO 128-20 és ISO 3098) szabványait. A vonalak kihúzásához a 0,35 jelű vonalcsoport használandó 0.18 mm-es vékony, 0.35 mm-es vastag és 0.70 mm-es kiemelt vonalvastagsággal. Az ábrák betűzéséhez h=3.5 mm-es, a feliratozáshoz h=7.0 mm-es írásnagyság használandó.

Ceruzával történő kihúzáskor is a fent említett vonalvastagságoknak megfelelően három különböző vonalvastagság használandó. A grafikai elemek használatával is elősegítendő a nézetek közötti rendezettség és az azonos tartalmakat következetesen azonos grafikai elemek jelöljék. . Vékony vonalvastagság 0.3 mm-es H-s, vagy HB-s ceruzával: szerkesztővonalak, rendezők. Közép vonalvastagság 0.5 mm-es, HB-s ceruzával: adott térelemek, illetve a végeredmény nem látható része szaggatott vonallal. Vastag vonalvastagság 0.7 mm-es B-s, vagy 2B-s ceruzával: végeredmény folytonos vonallal rajzolandó része, keret.

A rajzlapokon -a mellékelt minta alapján- feltüntetendő a feladat címe, a kidolgozó neve, tanulócsoport száma, aláírása, a tanév és félév, a feladatcsoport és a feladat száma. Részletesebb tájékoztatást a gyakorlatvezető oktató nyújt.

A rajzlap, rajzkeret méretei, feliratok

 

Hallgatói ügyek

Ábrázoló Geometriai Tanszék kezdőlap